Közel a cél

Legutóbbi bejegyzésem óta sokat fordult a világ a leadott cikkem körül. Mielőtt úgy éreztem, hogy kész van, rájöttem mennyi minden felett átsiklottam. Némely része összecsapottnak tűnt, és nem jól fogalmazott mondatok katyvasza volt. Néha nem árt ha önkritikus magával az ember, és ezeket észreveszi.

A lényeg, hogy már az olvasószerkesztő is látta a cikket. Minden esetre beletettem még azt, amit úgy éreztem, hogy benne kell lennie. Csak amilyen "hülye" tudok lenni, szinte örökké "belekötök" saját magamba. Mindig vannak amiket úgy érzem kihagyok, de remélem ez most nem így lesz. Ennek oka a terjedelem, másrészt ha nagyon "szőrözni" akarok magammal, akkor dobnám az egészet a sutlikba. De szerencsére nem így lesz.

Igaz a Publikációim között van egy cím, amihez azt írtam, hogy elbírálás alatt. A legszebb az egészben, hogy lassan két hónapja nem tudok róla semmit, pedig jó lenne már valami hír. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ebben a nehéz időkben, csoda ha valami pozitív is történik. Ez a célegyenesben lévő cikk ad erőt és reményt a folytatáshoz, és remélem az a tanulmányom is megjelenik idővel.