Átgondolkodóban

Tudom nagyon hülyén hangzik ez a cím, de sok minden elgondolkoztatott a napokban. Egyrészt valahol megbicsaklott bennem egy bizonyos dolog, másfelől tényleg sok minden összetorlódott. 

Leginkább abból van elegem, ahogy sok ember kommunikál manapság a monitor túlsó feléről, és ez okoz számomra fejtörést, hogy érdemes-e valamit is folytatni. 

Noha tőlem csodát várnak, de ha nincs átbeszélve rendesen, akkor úgy érzem felesleges belevágni. Másfelől, amit elkezdtem azt nem fogom félbehagyni. Kaptam ehhez egy segítő tippet, és majd kiderülhet, hogy így lesz-e pozitív végkifejlete a dolgoknak. 

Ahogy beszélgettem egyik régi veterán katonaismerőssel, elárult pár dolgot, és rájöttem, hogy akkor nem kell azt a részét hajtanom a feladatnak. Egy vigasztal, hogy szeptemberben ismét mehetek kutatni, és akkor elmondható, hogy a levéltári része meg van a munkának. Utána már csak szinte a szomszédba kellene átjárni, de azt is szerintem gyorsan le fogom tudni. De igazából minden rajtam áll. 

Közben majd hamarosan elkezdek egy újabb tanulmányt, csak össze kell szednem magam. Lehet, valószínű, hogy ez páros munka lesz. Aztán igyekszünk kihozni belőle a legjobbat.