A blogírás egy rendkívül szubjektív dolog. Betekintést kaphatsz a munkásságomba, valamint néha kegyetlenül őszintén kimondom azt, ami leginkább úgy érzem negatív töltetű számomra, mint sem pozitív. A legnehezebb az, hogy amit felvállaltam, várható, hogy nem mindenkinek tetszik. De járom a saját utam, és szerencsére a segítőkből még mindig több van, mint ellenlábasokból.
Találónak érzem most a címet. Az idei évre lezárom a publikálást, és sok minden mást előtérbe próbálok helyezni. Az egyik ilyen, hogy a számos félbehagyott dolgaimat rendezem, és újra felveszem a kapcsolatot a segítőimmel.
A cím abból a szempontból találó, hogy ma elküldtem azt a tanulmányomat egy egyesületnek, amit szerettem volna idén megjelentetni, csak kicsúsztam a határidőből. De szerencsére ha minden jól alakul, jövőre ilyenkor megjelenhet egy évkönyvben. Ennek nagyon tudnék örülni.
Az elmúlt napokban folytattam a csapattörténetet, azokból az anyagokból amiket kaptam. Szerencsére viszonylag információban gazdag iratról van szó, és sok minden hasznosítható is belőle. De persze az igazi legfontosabb lényeg az lenne, ha a csapatnaplókhoz hozzáférnék.
Sikeresen megejtettem azt a találkozót, amiről a korábbi bejegyzéseim is szóltak. Elmondható, hogy sikeres volt, ugyanis számos használható anyagot is kaptam, melyek hamarosan beépítésre kerülnek a már meglévő dokumentumba, ami a csapattörténeti dolgokat illeti. Hamarosan újabb megkeresésekre is sor kerülhet, ugyanis eltökélt szándékom minél több...
Az elkövetkező napok új lendületet hozhatnak a csapattörténeti kutatásomban. Sikerült találnom olyanokat, akik segíteni tudják a munkámat, és ezzel remélem előrelépést érhetek el. Aztán a többi rajtam is múlik, hogy mit tudok belőle kihozni.
A mai napi két telefonhívás is bizakodással tölthet el. Sikerült két olyan személlyel is beszélnem, akik segíthetik a csapattörténeti munkámat és jó érzéssel tölt el.
A korábban jelzett tanulmányom végül elkészült, csak éppen kicsúsztam a leadási határidőből. Ez kicsit bosszant, de elmondhatom, hogy a jövő évre legalább egy publikáció legalább kész van a tervezettek közül.
A napokban visszakaptam az egyik kéziratomat, amiről a korábbi bejegyzésemben írtam. Sok értékes információ jött hozzá, így bízom benne, ha sikerül jól lezárni, akkor van esélyem, hogy megjelenjen még ebben az évben. Ennek én is örülnék, nem csak az a személy, aki segített, és akinek megígértem- Aztán már csak várni kell a megjelenést. Az, hogy...
A napokban az egyik félkész munkám,ha lehet úgy mondani jó kezekbe került. Nem egy személy fogja átolvasni, és nézni át szerencsére. Így van esély rá, hogy a hézagos helyek is megtöltődjenek tartalommal. Így talán lesz lehetőség arra is, hogy megjelenjen egy évkönyvben. Igaz, ahhoz gyors ráncba kell szedni, de ahogy magam ismerem megfogom oldani....
A mai nappal lezártnak mondhatom a kutatást a csapattörténet illetően erre az évre. Elmondható, hogy az elmúlt három nap többet hozott, mint reméltem. Joggal lehetek bosszús a múlt hét miatt.